Salzburgi kirándulás... avagy mi minden fér el egy közös blogban

Örülök annak, hogy a vizsgablogunkban a könyvek, a zene, és általában a kultúra köréből vett gondolatok csillannak fel "mozaikszerűen", s remélem, hogy tartalmas perceket szerzünk a blog olvasóinak.

Anita kezdte meg a gondolatok sorát a "létrával", amelyen nagyokat léptünk felfelé ezen a tanfolyamon is, hogy túlnőjünk azon, amik például egy hónappal ezelőtt voltunk (hiszen akkor még nem ismertük a Diigo-t :-) és a többit... Aztán néhány nap alatt spontán módon épült ez a közös blog, amely számomra azt üzeni, hogy mind a négyen harmóniára vágyó emberek vagyunk, s fogékonyak a szépre és az örökértékű "igazságokra", amit a művészeteken keresztül lehet leginkább megélni és az életünk részévé tenni. Jó érzés, hogy mindnyájan hozzá tudtunk tenni valamit "magunkból", végül így lett színes mozaik. Itt most le kell zárnunk, hiszen lejárt az időnk, habár a blogoknak ez nem sajátossága, hiszen addig élnek, amíg új meg új gondolatokat inspirálnak.

Mivel Mozartról esett szó az egyik bejegyzésben, szeretnék megmutatni nektek néhány szép képet Salzburgról, erről a pompás épületekben gazdag és gyönyörű panorámával büszkélkedő barokk városról, ahol a könyvtáros egyesülettel jártunk egy emlékezetes kiránduláson.

A város "imázsához" szervesen hozzátartozik a Mozart-kultusz: a nyári fesztivál idején nemcsak az elegáns (és drága) koncerttermekben, hanem a város különböző zugaiban, a kellemes köztereken és a csendes, meghitt kis templomokban egyaránt felcsendülnek a zeneművek különböző korokból, vagy éppen utcazenészek szórakozatják a sétálókat "örömzenélésükkel".

Az idelátogató turisták számára kihagyhatatlan zarándokhely Mozart szülőháza. A világ minden pontjáról érkeznek az érdeklődők, hogy megtekintsék a híres Mozart-múzeumot, a szobáját, ahová a művész elvonult a világ zaja elől, amikor Varázsfuvolát írta, vagy a népszerű kávéházat, ahol gyakran vendégeskedett.

Íme egy kis ízelítő a város hangulatából a Picasa Webalbumon keresztül. Kattints az alábbi linkre:

http://picasaweb.google.com/vtzsuzsanna/Salzburg#

Végül egy kis "édes" ráadás a képekhez: a fenséges és megunhatatlan Mozart kugler (Mozart-golyó) receptje.

Hozzávalók: 20 dkg darált dió, 15 dkg kristálycukor vagy porcukor, 2 evőkanál kakaópor vagy 20 dkg reszelt étcsokoládé, 1 evőkanál barackíz, 2 evőkanál rum, 1 tojásfehérje

A diót, a cukrot, a kakaóport (vagy reszelt csokoládét), lekvárt, rumot és a tojásfehérjét alaposan összedolgozzuk. Mielőtt elkészítenénk a golyókat, tegyük hűtőbe a masszát, így könnyebben lehet majd formázni. Ha kellő keménységűvé dermedt, vizes kézzel diónyi gombócokat formálunk belőle. Tortadarában, kakaóporban vagy kókuszreszelékben, esetleg kristálycukorban forgatjuk meg a golyókat, majd mignonpapírra tesszük. Egy éjszakát hűvös, levegős helyen állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

További információk Salzburgról az interneten: http://salzburg.lap.hu

Összegzés

Amennyire nehezen indultam neki ennek a tanfolyamnak,annál jobban élveztem a feladatokat.Az útmutató egyszerű volt(Andi ügyessége miatt)lépésről-lépésre bemutatott mindent,nem volt nehéz követni az instrukciókat.A diigo segít a könyvjelzőim "hordozhatóságában",tanfolyami társaim valamilyen szintű megismerésében.A blog elkészítése nagyon tettszett,ahogyan a prezentáció is.
A naptárral mindíg képben lehetek,és remélhetőleg nem felejtem el a fontos dolgaimat.Az űrlap készítése a későbbiekben lehet hasznos számomra,mint ahogy
a táblázat létrehozása is.A csoport munka áll a szívemhez a legközelebb,habár nem találtunk meg minden csoporttársat.Volekné Temesi Zsuzsa nagyon jó tanácsokkal látott el bennünket,ő már igazi profi haladó véleményem szerint.
Köszönöm,hogy ennyi mindent megtanulhattam!Minden tiszteletem a tiéd Andi!

Bicentenárium

Kedves Csoporttársaim!

Abból az alkalomból, hogy beléptem e kis csoportba, szeretettel köszöntelek Benneteket magam és kiskutyám /Artellablogja/ nevében. Még mielőtt kimennék a Csülökfesztiválra gyorsan megjegyzem, hogy ma /2009. május 31-én/ van az egyik legnagyobb zeneszerző
Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulója. /Mozartot nagyon jól ismerte és ha már zene.../ Róla többet nem is írok, hiszen a wikipédián is találhattok ismertetőt, számtalan könyv is foglalkozik vele, én viszont majd képeket teszek felegyik kedvenc hangszeréről a baryton-ról és írok arról az emlékkoncertről, amelyet két hete az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtára rendezett a Várban.

Az első képen a hangszer hátsó része látható, a másodikon ugyanez, de közelről jobban látszik, hogy itt is vannak húrok, amelyeket pengetni kell.
Az alsó képen pedig /ahol a hangszer mérete is jól látható/ a koncertet adó Haydn Barytontrió tagjai:

Kakuk Anna, Kakuk Balázs és Kaszanyiczky András.

A rendezvény az OSZK Zeneműtárának Haydn hétszer című nagyszabású kiállítása egyik eseményeként zajlott le.

A zeneszerzővel olyan internetes lapok is foglalkoznak, amelyek nem kimondottan zenei jellegűek. Csakhogy "törvényszerű" a megemlékezés, mert hazánkban van a világ legnagyobb Haydn-kéziratgyűjteménye. Pont az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárában.

A témához kapcsolódó linkek:

http://www.educafe.hu/index.php?cikk=11036
http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=8363&ID=738
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24480

Kert

“Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.”
(Márai Sándor: Ég és Föld)

Prezentáció

Ha valaki író akar lenni, mindenekelőtt két dolgot kell tennie; olvasson sokat, és írjon sokat.(Stephen King)



A prezentációt készítette: Bontovics Anita
(Csoportmunkában kiegészítette: Volekné Temesi Zsuzsanna,Siposné Nagy Julianna,Gellért Mária)

Űrlap

Semmi sem szebb és semmi sem hasznosabb az ember egész mulandó életében, mint a könyvek olvasása.(Miron Costin)

Csoportnaptár

Füveskönyv (kiegészítés az előzőbejegyzéshez)

"A boldogságról

Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után! Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."

Márai Sándor

A fotón, melyet én készítettem 2007 nyarán, a Bodrog - Tisza torkolat látható.

Kis éji zene - az erdőben...

Szeretném elárulni nektek, hogy nagyon közel áll hozzám Mozart zenéje. A mai disszonáns és "agresszív" korunkban különösen tisztán szól, s lenyűgöző a hallatlan könnyedsége, harmóniája. (Legalábbis én így érzem.) Azt olvastam valahol, hogy hárman voltak az emberiség történetében, akik "angyalként" érkeztek a Földre: Michelangelo, Mozart - és még valaki, akinek a nevére pontosan nem emlékszem (többeket lehetne felsorolni). Természetesen úgy kell ezt érteni, hogy a tüneményes tehetségük szinte földöntúli szépség létrehozására tette őket képessé.

Úgy gondolom, hogy azokhoz a szép gondolatokhoz, melyeket Anita idézett az erdőről (Wass Albert művéből), és azokhoz a szép erdei képekhez, melyeket közzé tettünk a blogunkban, különösen jól illik Mozart zenéje. Ezt a videót a YouTube-ról "hoztam", hallgassátok meg, remélem tetszeni fog.

Információk Mozartról a Wikipédiában >>>

Wass Alber: Tavak és erdők könyve

"Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. (...)
Haladj bátran, egyre mélyebben az erdőben. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy Angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. (...)
Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. (...)
És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretet és a békességet.
Csak, amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonozod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok tisztásán jártál, kedvesem."

(Ez a kedvenc idézetem.Az oktatómnak is ezt küldtem el az egyik tanfolyami feladatban.)

Füveskönyv (gondolatok a csend pillanataira, amikor a monitor kialszik...)

Azt hiszem, a kis csoportunk vizsgablogja arról fog szólni, hogyan akarunk többek lenni, túlnőni azon, amit ma tudunk, s megtartani magunkban az újra fogékony, kiváncsi szellemet. Hiszen ezért vagyunk itt, a Web 2.0 világában, amelyhez ez a tanfolyam újabb kukucskáló nyílást nyitott, s csak rajtunk múlik, hogy teljesen kitárjuk-e az ajtót, és letelepedünk-e "avatárként" a négydimenziós szobában, s birtokba vesszük-e azokat a tárgyakat, eszközöket, melyek már ki vannak készítve a virutális íróasztalra, hogy ezentúl velük dolgozzunk.

Nem szabad azonban elfelejtenünk a monitorra meredő, s a klaviatúrával indaszerűen összenőtt hétköznapjainkban, hogy miközben a "gugli" hatalmas kosárral önti elénk az információk egyvelegét, az emberi szellem gazdagsága mégis a monitor innenső oldalán születik. Ezért szeretnék most - a monitormentes pillanatokra - Márai Sándor Füveskönyvéből idézni. Biztos vagyok benne, hogy Te is szívesen megmártózol újra ezekben a jól ismert gondolatokban.

Ha a szemed megpihen a képen, a Cetina folyó kanyonját láthatod, amelyet magam fényképeztem le egy szép nyári napon.

Arról, hogy az értelem kevés a megértéshez

Az értelem nem elég ahhoz, hogy megértsük önmagunkat vagy a világ tüneményeit: a lényeges, a csalhatatlan megértéséhez és érzékeléséhez valami más is kell, több mint az értelem. Kell hozzá kegyelem is, alázat is, testünknek és ösztöneinknek valamilyen különösen szerencsés működése, vizsgálatunk tárgyának egyfajta előnyös elhelyezése, s talán a csillagképek megfelelő alakulása is szükséges hozzá, hogy megértsünk e földön valamit. Gondolj erre, mikor büszke vagy, mert azt hiszed, érted ezt vagy azt.

A jellem műveltségéről

Önelégülten és büszkén gondolsz arra, hogy elolvastál és megértettél néhány könyvet, gyarapítottad ismereteid, megtudtál valamit a természetről vagy az emberi szellem tűnődéseiről? Úgy érzed, "művelt" vagy, különb, mint a tudatlanok? Gondolj csak arra, milyen végtelen tömegű ismeretet zár magába a könyvek összessége, s egyetlen könyv teljes megértéséhez mit is kellene ismerni és olvasni még? Gondolj a British Museum könyvtárának körbefutó vasállványaira, milyen hosszan kellene élned, hogy valamit is megismerj a gondolkozás anyagából, melyet az ott felhalmozott könyvek magukba zárnak! De maradj csak könyves szobádban, s valld meg, mily sokféle könyvet nem olvastál azok közül, melyek könyvespolcaidon sorakoznak, s még az olvasottak között is hány akad olyan, melyet teljesen megértettél, s minden figyelemmel követtél. Nem, a "műveltség", mikor farkasszemet néz az emberi szellem világegyetemével, meddő és hiú magatartás csak. Inkább gondolj arra, hogy egyetlen ismeretet megérteni, felfogni, átérezni már az élet erőfeszítéseinek teljességét követeli. És gondolj arra is, mennyi mindent írtak, gondoltak előtted, a gondolatoknak micsoda óceánjai pihennek a múltban, s miféle zuhanással árad minden új korban az emberi gondolatok bősége a jelenségek és tünemények összegéből. Erre gondolj, s elszégyelled magad. Agyad műveltsége véges és gyermekes. De jellemed és szíved műveltsége lehet teljes és emberhez méltó, akkor is, ha szellemi ismereteid korlátozottak.

A remekművekről

Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha néhány pillanatra is! Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Tolsztoj, Cervantes, Arisztotelész, a Szentírás, Rilke vagy Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet, szólaltasd meg a zenedobozon Bach, Beethoven, Gluck vagy Mozart valamely tételét. Ne múljon el nap, hogy nem nézegetted néhány percen át valamilyen jó nyomat tükrében Brueghel, vagy Dürer, vagy Michelangelo valamelyik festményét vagy rajzát. Mindezt oly könnyű megszerezni, s oly könnyű megtalálni a félórát, mely a remekművekhez szükséges! S oly könnyű megtölteni lelked az emberi tökéletesség boldog összhangjával! Gazdag vagy, akármilyen nyomorult is vagy. Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember.

Az alábbi internet címeken olvashatsz Márai Sándor írói munkásságáról:

Wikipédia (szócikk Márai Sándorról)
Kulturális enciklopédia
Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisai (Magyar Életrajzi Index, Magyar Emigráns Írók és Műveik, Magyar írók bibliográfiája)
Márai Sándor lap.hu
Márai Sándor blog (angol nyelvű)

Kezdetek

Az internet tanfolyam első feladataink egyike volt a blog készítése.
Ezt most csoportban fogjuk megtenni, számadás ez magunknak és egyben vizsgafeladat is!
Mint ahogy azt a szlogenünk is írja:"Alattad a föld, feletted az ég, benned a létra."
Hát másszuk meg azt a létrát!