Csoportnaptár

Füveskönyv (kiegészítés az előzőbejegyzéshez)

"A boldogságról

Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után! Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."

Márai Sándor

A fotón, melyet én készítettem 2007 nyarán, a Bodrog - Tisza torkolat látható.

Kis éji zene - az erdőben...

Szeretném elárulni nektek, hogy nagyon közel áll hozzám Mozart zenéje. A mai disszonáns és "agresszív" korunkban különösen tisztán szól, s lenyűgöző a hallatlan könnyedsége, harmóniája. (Legalábbis én így érzem.) Azt olvastam valahol, hogy hárman voltak az emberiség történetében, akik "angyalként" érkeztek a Földre: Michelangelo, Mozart - és még valaki, akinek a nevére pontosan nem emlékszem (többeket lehetne felsorolni). Természetesen úgy kell ezt érteni, hogy a tüneményes tehetségük szinte földöntúli szépség létrehozására tette őket képessé.

Úgy gondolom, hogy azokhoz a szép gondolatokhoz, melyeket Anita idézett az erdőről (Wass Albert művéből), és azokhoz a szép erdei képekhez, melyeket közzé tettünk a blogunkban, különösen jól illik Mozart zenéje. Ezt a videót a YouTube-ról "hoztam", hallgassátok meg, remélem tetszeni fog.

Információk Mozartról a Wikipédiában >>>

Wass Alber: Tavak és erdők könyve

"Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. (...)
Haladj bátran, egyre mélyebben az erdőben. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy Angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. (...)
Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. (...)
És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretet és a békességet.
Csak, amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonozod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok tisztásán jártál, kedvesem."

(Ez a kedvenc idézetem.Az oktatómnak is ezt küldtem el az egyik tanfolyami feladatban.)

Füveskönyv (gondolatok a csend pillanataira, amikor a monitor kialszik...)

Azt hiszem, a kis csoportunk vizsgablogja arról fog szólni, hogyan akarunk többek lenni, túlnőni azon, amit ma tudunk, s megtartani magunkban az újra fogékony, kiváncsi szellemet. Hiszen ezért vagyunk itt, a Web 2.0 világában, amelyhez ez a tanfolyam újabb kukucskáló nyílást nyitott, s csak rajtunk múlik, hogy teljesen kitárjuk-e az ajtót, és letelepedünk-e "avatárként" a négydimenziós szobában, s birtokba vesszük-e azokat a tárgyakat, eszközöket, melyek már ki vannak készítve a virutális íróasztalra, hogy ezentúl velük dolgozzunk.

Nem szabad azonban elfelejtenünk a monitorra meredő, s a klaviatúrával indaszerűen összenőtt hétköznapjainkban, hogy miközben a "gugli" hatalmas kosárral önti elénk az információk egyvelegét, az emberi szellem gazdagsága mégis a monitor innenső oldalán születik. Ezért szeretnék most - a monitormentes pillanatokra - Márai Sándor Füveskönyvéből idézni. Biztos vagyok benne, hogy Te is szívesen megmártózol újra ezekben a jól ismert gondolatokban.

Ha a szemed megpihen a képen, a Cetina folyó kanyonját láthatod, amelyet magam fényképeztem le egy szép nyári napon.

Arról, hogy az értelem kevés a megértéshez

Az értelem nem elég ahhoz, hogy megértsük önmagunkat vagy a világ tüneményeit: a lényeges, a csalhatatlan megértéséhez és érzékeléséhez valami más is kell, több mint az értelem. Kell hozzá kegyelem is, alázat is, testünknek és ösztöneinknek valamilyen különösen szerencsés működése, vizsgálatunk tárgyának egyfajta előnyös elhelyezése, s talán a csillagképek megfelelő alakulása is szükséges hozzá, hogy megértsünk e földön valamit. Gondolj erre, mikor büszke vagy, mert azt hiszed, érted ezt vagy azt.

A jellem műveltségéről

Önelégülten és büszkén gondolsz arra, hogy elolvastál és megértettél néhány könyvet, gyarapítottad ismereteid, megtudtál valamit a természetről vagy az emberi szellem tűnődéseiről? Úgy érzed, "művelt" vagy, különb, mint a tudatlanok? Gondolj csak arra, milyen végtelen tömegű ismeretet zár magába a könyvek összessége, s egyetlen könyv teljes megértéséhez mit is kellene ismerni és olvasni még? Gondolj a British Museum könyvtárának körbefutó vasállványaira, milyen hosszan kellene élned, hogy valamit is megismerj a gondolkozás anyagából, melyet az ott felhalmozott könyvek magukba zárnak! De maradj csak könyves szobádban, s valld meg, mily sokféle könyvet nem olvastál azok közül, melyek könyvespolcaidon sorakoznak, s még az olvasottak között is hány akad olyan, melyet teljesen megértettél, s minden figyelemmel követtél. Nem, a "műveltség", mikor farkasszemet néz az emberi szellem világegyetemével, meddő és hiú magatartás csak. Inkább gondolj arra, hogy egyetlen ismeretet megérteni, felfogni, átérezni már az élet erőfeszítéseinek teljességét követeli. És gondolj arra is, mennyi mindent írtak, gondoltak előtted, a gondolatoknak micsoda óceánjai pihennek a múltban, s miféle zuhanással árad minden új korban az emberi gondolatok bősége a jelenségek és tünemények összegéből. Erre gondolj, s elszégyelled magad. Agyad műveltsége véges és gyermekes. De jellemed és szíved műveltsége lehet teljes és emberhez méltó, akkor is, ha szellemi ismereteid korlátozottak.

A remekművekről

Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha néhány pillanatra is! Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Tolsztoj, Cervantes, Arisztotelész, a Szentírás, Rilke vagy Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet, szólaltasd meg a zenedobozon Bach, Beethoven, Gluck vagy Mozart valamely tételét. Ne múljon el nap, hogy nem nézegetted néhány percen át valamilyen jó nyomat tükrében Brueghel, vagy Dürer, vagy Michelangelo valamelyik festményét vagy rajzát. Mindezt oly könnyű megszerezni, s oly könnyű megtalálni a félórát, mely a remekművekhez szükséges! S oly könnyű megtölteni lelked az emberi tökéletesség boldog összhangjával! Gazdag vagy, akármilyen nyomorult is vagy. Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember.

Az alábbi internet címeken olvashatsz Márai Sándor írói munkásságáról:

Wikipédia (szócikk Márai Sándorról)
Kulturális enciklopédia
Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisai (Magyar Életrajzi Index, Magyar Emigráns Írók és Műveik, Magyar írók bibliográfiája)
Márai Sándor lap.hu
Márai Sándor blog (angol nyelvű)

Kezdetek

Az internet tanfolyam első feladataink egyike volt a blog készítése.
Ezt most csoportban fogjuk megtenni, számadás ez magunknak és egyben vizsgafeladat is!
Mint ahogy azt a szlogenünk is írja:"Alattad a föld, feletted az ég, benned a létra."
Hát másszuk meg azt a létrát!